Ház körüli telek

*Felnevettem*
- Ó a kis *Böktem oldalba* Köszönöm! *Öleltem meg* Jó kis verda *Húztam végig a kocsi karzatán a kezem* Mesélj, mi van veled? *Kérdeztem*

- Úúúúú Jasper vigyáznál Cedric-re? *hajoltam hozzá egy csókért és lesuhantam a lépcsőn és odarohantam régi barátnőmhöz*
- 56, 75, 67, 23, 6 *Nevettem és megöleltem*
- Na gyere, menjünk kis Michie! *fogott kézen és beültettem a sárga Porschémbe*

*Odafutottam a házukhoz, és vártam Alice-re.*

*Míg minden miatt magamat okoltam észre sem vettem, hogy Bella lelépett, és útban van Volterra felé.*
"Bella ő nem oda megy!" *csaptam a fejemre*
"De már nem érem utól, mert a gépe nem sokára indul, épp, hogy odaér.."
- Jasper, Bella Edward után ment...

- Csak siessen!*morogtam, és amíg a doki felszaladt én visszaváltoztam farkassá.*
- Mehetünk. *mondta Carlisle, mire teljes erőmből futni kezdtem az erdőbe. Vámpír létére tudja tartani a tempót és most az a legfontosabb, hogy minél hamarabb odaérjünk Leahhoz.*
"Tarts ki kicsim!"*gondoltam magamban és még jobban megfeszítettem az izmaim, gyorsabb futásra ösztökélve ezzel magam. Pár perc alatt átértünk La Pushba. Sajnos nem futkározhatok csak úgy az utcákon farkas alakban, ezért kénytelen voltam visszaváltozni és saját lábamon futva megtenni az utat a házunkig.*

*Esmet csókolgattam, amikor egy éles vonítás törte meg a csendet. Megéreztem a farkasbűzt.*
- Bizonyára Paul az. Leah terhes. *magyaráztam el gyorsan Esmének és lesiettem a földszintre. Mire Paul visszaváltozott már az ajtóban álltam.*
"Ahogy sejtettem."*gondoltam magamban, amikor elhadarta, hogy Leahnál beindult a szülés.*
- Rögtön jövök. Hozom a táskám. *mondtam és felsiettem az emeletre.*
- Leahnál beindult a szülés. Mennem kell. *mondtam és felkaptam a táskám. Csókot leheltem Esme homlokára és már siettem is le. Paul már útra készen farkas alakban várt rám.*
- Mutasd az utat! *mondtam és utána futottam az erdőbe.*

*Amikor a ház közelébe értem nem törődtem azzal, hogy farkas alakban vagyok. Vonyítottam egyet, hogy felhívjam magamra a figyelmet és majd csak azután változtam vissza. Mire visszaváltoztam Carlisle az ajtóban volt.*
- Hello Doki! Szükségünk van magára! Leahnak elfojt a magzatvize.*hadartam el és én már legszívesebben indultam volna.*

*Annyira leterheltek a gondolataim, hogy nagyon fáradtanak éreztem magam, ami szinte lehetetlen.*
"Igen, totálisan rosszat mondtál."
- Szerinted meddig tart még? *utaltam a szerelmes vagyok Bellába dologra, semmi hátsü szándék nélkül*
"Ha ez valahogy helyre jön, Edwardnak, Bellának és Cedricnek kicsit távol kell maradni tőlünk..."

...