Kórház

(s.: Hogy lehetsz ilyen szívtelen? Gonooosz! Legalább vágj fejen h kiájuljak v valami.. xD)

"Morgó... "
*Nem akartam feltartani, ezért úgy döntöttem elindulok, keresni valami féle szállást estére. Szomorúan konstratáltam, hogy már megint nincs hol aludnom, nem akartam doki nyakába varrni magam. Azon kívül már a lábam is fájt. Bicegve indultam el az egyik pad felé.*

(s.: a bicegés neked szól hapsikám! XD )

[s.: bocsi kicsit elírtam XDDDD]
*Furcsálva pislogtam a lányra.*
-Bocs de nekem erre nincs időm...*morgolódtam és tovább sétáltam.*

"Vagyunk? Ezt meg mire értette?"
-Igaz is...*gondolkodtam el a dolgon. Nevetni kezdtem, hogy ennyire szerencsétlen vagyok.*

-Ömmm...igen jól vagyunk...azt azért tisztázzuk ,hogy én taroltalak le és nekem kell megkérdezni ,hogy jól vagy-e....*mondtam kicsit furcsálva hiszen nem igazán kérdezi meg ,hogy én jól vagyok-e.Nem volt rajta 10 centis magassarkú amivel rámléphetett volna és amúgysem lépett rám szóval nem értettem a feltevést.*

-Persze. Nincs semmi bajom. Köszönöm.*mondtam közben végigmértem. Halál helyes volt. Idétlenül vigyorogni kezdem. Eltakartam a szám, de így csak még feltűnőbb volt. Vettem egy nagy levegőt. És próbáltam uralkodni magamon, hogy ne kuncogjak.*
-Te is jól vagy?*kérdeztem pedig nyilvánvaló volt. *

...