*Vállat vontam. Aztán elkezdtem röhögni rajta. A hülyeségével bárkit fel tud dobni.*
-Washingtonban vagyunk, szívem. *mondtam, de aztán még hozzá tettem.* -Ami Amerikában van. Tudod, a világ másik felén egy marha nagy foltban a földgömbön. *mondtam röhögve. Lehet, hogy nem szőke kívülről, de belülről igen. Ekkor bejött Lena is. Meglepődött kissé Mirán. Hirtelen megszólalt valami szar a zsebemben, és olyat ugrottam ijedtemben, hogy a tűsarkúm kiszúrta az egyik gumit... Fasza. Nem tudtam, hogy a vámpírok is megijedhetnek. Pedig azért 870 év... Elővettem a telefont a zsebemből, de ismeretlen szám volt. Kivételesen felvettem, bár nem szoktam. Dora volt, és azt mondta, itt van Seattle-ben. Kicsit kiakadtam, de nem hagyhattam ott egyedül, ezért elindultam GYALOG a reptérre. Az ajtóból még visszanéztem.*
-Bocsi, fontos. *mondtam, és már itt sem voltam.*