Kikötő

*Lassan én is utolértem a lányt. Mosolyogva figyeltem az arcát és átöleltem a derekát.*
-Én is szeretlek...*mondtam neki mosolyogva. Közelebb hajoltam hozzá és finoman megcsókoltam majd elhúzódtam és mosolyogva figyeltem az arcát. Fontos volt nekem a lány. A legfontosabb a világon.*

*Mosolyogva álltam fel mikor megérkeztünk. Megfogtam a kezét, és kimentünk a kis szigetre. Elengedtem a kezét, és elfutottam a sziget partjára. Halkan felsóhajtottam, és szélesen elmosolyodtam mikor Ron odaért hozzám. Úgy fordultam meg, hogy pont vele szemben legyek. Közelebb mentem hozzá, és karjaimat a vállára helyeztem.*
-Szeretlek.-
*Mondtam halkan.*

*A sziget olyan volt mintha a szívem lenne. És csak neki szántam az egészte. Halványan elmosolyodtam és odahajoltam hozzá. Megpusziltam az arcát és felmentem a fedélzetre. Eloldoztam a köteleket és beindítottam a motort. Amint kiértünk a kikötőből lekapcsoltam a motort és felhúztam a vitorlát. A hajó csendesen siklott a sziget felé. A szigetünk felé. A kormány mögött álltam és a vizet figyeltem miközben irányítottam a hajót. Amikor elértük a sziget stégjét leengedtem a vitorlát és lehorgonyoztam. Kikötöttem a hajót és lenéztem a kabinba.*
-Megjöttünk.

*A keze után nyúltam, és megfogtam. Közelebb csúsztam hozzá.*
-Kérlek menjünk ki a szigetre!-
*Néztem rá kérlelően.*

-Miért lenne baj?*kérdeztem egy halvány mosollyal. Megmondtam neki. Csak akkor jöjjön utánam, ha tényleg komolyan gondolja a kapcsolatunkat. És most itt van. Ez azért elég baztató. Azt hiszem.*

-Nem baj, hogy itt vagyok??-
*Szólaltam meg mosolyogva, és leültem az ágyra.*

*Nem hallottam semmit hiszen hangtalanul jött és csak a köszönésre figyeltem fel. Lassan felültem és kicsit elgondolkozva pislogtam rá majd egy halvány mosoly jelent meg az arcomon.*
-Szia..

*Vissza mentem a kikötőbe, és kissé félve Ron hajójára léptem. Lementem a kabinba, és halkan megszólaltam.*
-Szia...-
*Mondtam halkan, és egy halvány mosolyt varázsoltam arcomra.*

*A kikötőben egyből a hajómra mentem. Egyenlőre még nem akartam átmenni a szigetre. Lementem a kabinba és elnyúltam a kis ágyon. Az bosszantott a legjobban, hogy komoylan elhittem, hogy érdeklem. De ezek szerint...*

-Riley...*Mondtam bánatosan, majd utána futottam.*

-Ne szabd meg hogy mit csináljak! *förmedtem rá majd elfutottam*

-Én meg nem akarom, hogy ilyen légy!*Mondtam a fa alá lépve, és figyeltem Riley-t.*
-Így nem lesz jó...*Mondtam szomorkás hangon.Nem akarom, hogy az a szikra ki alugyon...*

-De én ilyen vagyok és kész! *mondtam fenyegetően majd felugrottam az egyik fa tetejére és lelógattam a lábam*

A-a.Én nem ilyen voltam.Én hallgattam a mesteremre.Igen, enni kell, de gyilkolni ok nélkül, nem hiszem hogy fontos.*Mondtam halkan.*

- Érdekel az engem? *tettem fel egy költői kérdést.*
-Te is ilyen voltál tuti és ne hogy azt hidd hogy mások nem szoktak enni. *mondtam gonoszan és ellöktem magamtól, majd vicsorogtam*

*Meg cibáltam Rileyt.*
-Ha ezt nem hagyod abba, az egész Volturi klán ránk kattan.És meg ölnek minket.*Mondtam halkan a szemébe nézve.*

-Azt majd én eldöntöm, amúgy is nem öltem meg senkit... de ez így kezdd unalmas lenni. *mondtam és elkaptam egy újabb gyanútlan járókelőt de most nem haboztam, egyenesen a torkának ugrottam. Próbált küzdeni amitől még jobban véres lett a ruhám, de sikerült végezni vele majd a földre dobtam a tetemet.*
-Júúj, hogy nézek ki... *mondtam és végignéztem a pólómon*

-Szija!*Mondtam röpkén a lányra pillantva.*
-Liza.*Ráztam vele kezet, majd Rileyhoz rohantam.*
-Az istenit hát!Hagyd abba a gyilkolást, meg az öngyilkosságra vevést!Feltűnő!És sok dologért kell ésszel csinálni....*Mondtam neki hadarva.*

-Riley Biers. *Mondtam és kezet ráztam vele, bár féltem egy kissé tőle, hiszen semmit se tudtam róla. Kerestem még egy embert, most épp egy felnőtt nő jött a járdán. Odaszaladtam hozzá és fát kezemmel megfogtam az arcát és mélyen a szemébe néztem.*
- Csináld te is azt mint a másik ember, szúrd le magad azzal a bottal ami ott van a földön.*elengedtem a fejét és a 'már használt' véres fadarabra mutattam. a Nő megfogta és hasonlóképp cselekedett mint a másik ember ami már elmerült a tenger mélyén.*

*Halványan elmosolyodtam. A fiú bedobta a vízbe az embert.*
-Sarah Cassidy.-*Mutatkoztam be.*

*mikor végeztem az emberrel észrevettem hogy megint társaságunk akadt. Felálltam és köszöntöttem.*
-Öö... szia! *mondtam és felkaptam a hátamra az ember és beledobtam a vízbe*

*A kikötőbe sétáltam. Egyszerre arra lettem figyelmes hogy egy fiú egy ember kezébe ad egy vaskos fadarabot. Az ember rögtön leszúrta magát. Pár pillanatra elcsodálkoztam. A fiú még ezek után a nyakának ugrott. Biztos új vámpír. Nagyon új! Odamendtem a lányhoz és a fiúhoz.*
-Sziasztok.-*Szólaltam meg megszakítva a csendet.*

-Nincs értelme ésszel csinálni.- *mondtam és és megláttam egy újabb járókelőt, és odamentem hozzá.* "Azt mondta nem ölhetek meg senkit már ma... hát legyen."*gondoltam és mélyen a szemébe néztem az embernek és beszélni kezdtem hozzá*
-Szúrd le magad ezzel.*mondtam és felkaptam egy hatalmas, vaskos fadarabot a földről és a kezébe adtam. Egyből megtette amit kértem,vártam pár pillanatot míg összeesik és megáll a szíve és a nyakának ugrottam*

*Unottan figyeltem, mit csinál Riley.*"Vigyáznod kell rá...*
-Ésszel kölök!*Mondtam, majd ki ugrottam közvetlen mellé a partra.*

*Nem foglalkozva hogy mit mond tovább úsztam a vízbe és csak egy öt perc múlva kaptam észbe hogy elfelejtettem levegőt venni. Csodálkozva álltam meg egy sziklán, és az ég felé néztem, majd kiugrottam és csináltam egy szaltót a levegőben. Majd olyan gyorsan futottam a víz tetején, hogy a sebességtől nem süllyedtem le, és kifutottam a partra.*