Rezervátumi iskola

* Még egy utolsót mosolygom, majd bejön a tanár. A vén szipirtyó egyből közli velünk, hogy mi lesz a feladatunk és ellentmondást nem tűrően osztja le a feladatsorokat. Az osztályteremben hangos fújjogás és siránkozás tör fel. Én is halkan felocsúdok, majd átnézem a feladatokat, annak ellenére,hogy nem szabadna még felfordítani. Bizakodón a mellettem ülőre nézek.*
- Menni fog?
* Miután megkaptam a választ, sürgölődő kézmozdulataiból, én is elkezdtem írni a dolgozatom. Mivel elég könnyű volt hamar befejeztem. A nap további része gyorsan eltelt. Miután vége lett az összes órámnak elköszöntem Kimtől és elindultam meglátogatni a kis jövevényt a Moody házba*

-Csak nehogy lebukj, mert te is kapsz érte, nem csak én. *suttogtam, majd tettem, amit a tanerő mondott. Marhára nem volt szimpi. Egy órám volt csak vele, de akkor is leugatta a fejem, mert nem értettem azt a szart, amit magyarázott és nem írtam. Mikor bejött, ő is megbámult. A szemeim szinte villámokat szórtak, és vicsorogtam is rá, mint valami farkas, mire egyből elkapta a fejét. Minden asztalra került papír, és csak ekkor fordíthattuk fel -a tanárnő hülye mániája. Kikerekedett szemekkel bámultam. Ez a tavalyi anyag, nem az, amit most vettünk. Csodás, akkor most fölöslegesen magoltam tegnap. A homlokomra csaptam és szúrópróbaszerűen bejelölgettem ezt-azt, meg se néztem, mit.*

- Majd segítek.*biztattam, majd arra lettem figyelmes, hogy bejön a tanárnő. Persze egyből parancsba adja, hogy könyveket el, és hogy 2 kétB-s ceruza és egy radír legyen nálunk, mert az egész kérdőív lesz. Nagyot vigyorgok, mert ez elég könnyű, bár egy kicsit aggódom miatta.*

*Se köszönés se semmi. De nem is zavart, én se szoktam általában. Tegnap is, az első dolog ami kijött a számon a házban, hogy melyikük Jared. Egy hellot- már nehezemre esett volna elé rakni természetesen.*
-Hááát... Talán. *mondtam, bár tudtam, hogy nem felejtettem el. A memóriám általában elég jó. Egy pillanatra kinéztem az ablakon. Már megint esett az eső. Nem értem... Az egész államban esik ez a szutyok? Olyan idegesítő. Nem lehet miatta sehova menni és sötét van. És amúgy is félek a viharokon. Jó, ez nem vihar volt, valószínűleg nem fog villámlani, vagy esetleg dörögni az ég, nem kell leégetnem magam mindenki előtt, hogy sipákolok. Igazán eshetne már a hó is...*

*Mikor Kim belépett én már rég a suliban voltam. Ha jól láttam eléggé megbámulták szegényt. Intettem neki, egy mosoly keretében, legalább lát valami ismerős pofát. A teremben nem sok üres hely volt, de mivel a padtársam nem óhajtott eljönni ma odahívtam magamhoz.*
- Na megvan még amit tegnap tanultál?*kérdeztem kicsit hitetlen vigyorral.*

*Egész úton a suli felé futottam. Azt hittem, elkések, de végül még 15 perc volt a csengőig. Előszenvedtem a táskámból egy térképszerűséget, és megkerestem rajta a fizikatermet. Legszívesebben hazamentem volna aludni, de nem lehetett. És előbb vagy utóbb úgyis megírnám. Inkább előbb, jobb mihamarabb túlesni rajta. Mikor beléptem, megbámultak. Ez az átka annak, ha valaki még új. Lesütött szemekkel kerestem egy üres helyet és elővettem a könyvet, hogy még tudjak tanulni egy kicsit.*

-Tönkre megy a jó alkatod a sok sütitől.
*Mondtam neki miközben sétáltunk. Nem sokára oda is értünk majd leültünk az egyik asztalhoz.*
-Te mit kérsz?
*Kérdeztem tőle én csak egy kólát hozattam magamnak.*

...